EN

A halál kilovagolt perzsiából

játékfilm  |   színes  |   2005  |   84'

Az író felesége arcképéhez beszélve idézi fel az utolsó, együtt töltött néhány pokoli napot, majd fogadalmat tesz a tükör előtt, hogy ma még iszik, de holnap semmiképp sem tölt rá. Magába dönti a fürdőszobai szekrényben talált arcszeszt. Írni akar. "Ha nem is az örökkévalóságnak szánt szöveget, de némi szalonspicces értékkel bíró jegyzetet." S ha mégis iszik, hasznos ásványi sókkal dúsított szíkvízzel higítja - igéri meg magának. A kocsmában egy falon függő reklámkép felidézi emlékezetében Krisztinát. A szép, vidám és kivánatos lányt a strandon ismerte meg. Akkor éppen segédmunkás volt, barátok és nő nélkül töltött, iszonyú tél után, megnyírbált önbizalommal. Félt, hogy elronthat mindent. Különböző ürügyekkel el-elszökött cigarettázni és sört inni, majd délután elkisérte Krisztinát a kórházba, meglátogatni a lány anyját. A mama lefagyasztja, elvárásaival, férje történetével. Nem mondta el a lánynak félelmeit, mert Krisztina kategórikusan közölte, hogy nem tűri az ivást, a cigarettát, a hazugságot. Azaz az író szerint: a függetlenséget és a szabadságot. Az írót az emlékek feldúlják, folyamatosan iszik. Hol mereng, hol dühöng. A világirodalom számos nagy nevével igazolja, hogy az alkoholizmus munkaártalom. Látomásai vannak: az ablaküvegen túl egy lassan emelkedő és süllyedő orvos-alak, egy operaénekesnő nagy kalapban, perverz vágyképek Krisztináról. Ül magába roskadva a vetetlen ágyon és megfogalmazza maga-magának élete igazolását. Önámítását? "Van, amit nem tesz meg az ember soha: nem bontja fel és olvassa el mások leveleit, nem ír alá hamis jegyzőkönyveket semmilyen jutalmakért, nem tagadja meg önmagát. Mert csak az első lépést nehéz megtenni a hamisság útján, a többi símán megy, mint a parkettáncosoké." (MNFA) 

ALKOTÓK

Rendező: Dr. Horváth Putyi Rendező asszisztens : Gonda Pongrác Operatőr: Kodolányi Sebestyén Operatőr asszisztens: Csabai Attila Forgatókönyvíró: Dr. Horváth Putyi Vágó: Kodolányi Sebestyén Gyártásvezető: Koncz Gábor Hangmérnök: Oláh Ottó Díszlettervező: Merétei Tamás Jelmeztervező: Breckl János Zene: Melis László Író: Hajnóczy Péter Szereplő: Melis László, Verebes Linda, Schneider Zoltán, Takács Katalin, Antal István, Gödrös Frigyes, Járay Alfréd, Moldován Stefánia Gyártó: BBSA, MTV, T.T.F. Filmműhely

A Balázs Béla Stúdió

A Balázs Béla Stúdió a magyar film megújításán dolgozó fiatal filmesek alulról jövő kezdeményezéseként jött létre 1959-ben. Az 56-os eseményeket követő kádári konszolidáció kultúrpolitikai támogatásával 1961-ben intézményesült.
A 70-es években a BBS már nem csak főiskolát végzett pályakezdő filmesek műhelye. Ebben az évtizedben a stúdió szenvedélyes elméleti viták terepe volt, ahol a kísérleti filmes, konceptualista irányzatoktól a társadalom megújítása, megváltoztatása iránt elkötelezett dokumentumfilmes megközelítésekig átfogó, progresszív műhelymunka folyt.
Az alapvetően avantgardista attitűddel szakítva, a 80-as években a BBS a korszakra jellemző „intézményesített struktúrán kívüliség” szabad szellemi tere volt, egyben a magyar videóművészet egyik jelentős műhelye, amely a demokratizálódási folyamat dokumentálásával jelentősen hozzájárult a magyarországi államszocializmus rendszerének leépítéséhez.
A 90-es évek kultúrpolitikai törekvései, megkérdőjelezve a BBS létjogosultságát, lassú sorvadásra ítélték a műhelyt. Utolsó produkcióját 2005-ben készítette, majd 2010-ben megszűnt.

A BBS Kutató Archívum

A BBS Kutató Archívum 2006-ban a Balázs Béla Stúdió Alapítvány, a Műcsarnok és a Magyar Nemzeti Filmarchívum együttműködésében jött létre. Az archívum célja a BBS filmjeinek és dokumentumainak minél szélesebb körben való megismertetése. A Műcsarnok könyvtárában őrzött elektronikus filmmásolatok és a BBS fennmaradt dokumentumai nem kölcsönözhetőek, hivatalos nyitva tartás idején a könyvtárban megtekinthetőek. A Műcsarnok Nonprofit Kft. fenntartója a Magyar Művészeti Akadémia.