EN

A lakatlan ember

játékfilm  |   színes  |   1992  |   100'

Fővárosi Tamást tizenhét éves korában kezdi foglalkoztatni a gondolat, hogy ő talán nem is valóságos személy. Felidézi születésének évét, a gyerekkorában történt fontos politikai és kulturális eseményeket, a hatvanas éveket. Apja intő szavaira elhatározza, hogy változtat életén. A legényegylet nevű elhagyott gyárcsarnokban megismeri Emesét, összeköltöznek, és Tamás a szerelem hatására megkomponálja első szimfóniáját. A szerelem elmúlik, Emese elköltözik. Tamás megismeri a Kínait vagy más nevén Irénke nénit, aki kétes ügyleteihez alkalmazza a fiút. Váratlanul felbukkan egy régi barát, Békés Csaba. Őt éppen elhagyta a felesége a kislányukkal, ezért a nővére lakásában éldegél, időnként növényeket locsol és trombitán játszik. Csaba ismeretlen okból öngyilkosságot kísérel meg, ettől kezdve érthetetlen nyelven beszél, amit csak Tamás ért. A Kínai megbízásából elutaznak Csaba nővérével együtt az Égei tenger egyik eldugott szigetére. Csaba megszökik egy hajnalon, a Kínai ellenfele pedig elrabolja a lakóbuszt a nővérrel. Tamás egyedül marad. Váratlanul görög halászok között ismeri fel Csabát, aki - mint mondja - végleg helyére lelt. Tamás a szigeten lakó remete társaságában tölti napjait. A remete tanácsára visszatér lakhelyére, az emberek közé. (BE, MNFA)

ALKOTÓK

A Balázs Béla Stúdió

A Balázs Béla Stúdió a magyar film megújításán dolgozó fiatal filmesek alulról jövő kezdeményezéseként jött létre 1959-ben. Az 56-os eseményeket követő kádári konszolidáció kultúrpolitikai támogatásával 1961-ben intézményesült.
A 70-es években a BBS már nem csak főiskolát végzett pályakezdő filmesek műhelye. Ebben az évtizedben a stúdió szenvedélyes elméleti viták terepe volt, ahol a kísérleti filmes, konceptualista irányzatoktól a társadalom megújítása, megváltoztatása iránt elkötelezett dokumentumfilmes megközelítésekig átfogó, progresszív műhelymunka folyt.
Az alapvetően avantgardista attitűddel szakítva, a 80-as években a BBS a korszakra jellemző „intézményesített struktúrán kívüliség” szabad szellemi tere volt, egyben a magyar videóművészet egyik jelentős műhelye, amely a demokratizálódási folyamat dokumentálásával jelentősen hozzájárult a magyarországi államszocializmus rendszerének leépítéséhez.
A 90-es évek kultúrpolitikai törekvései, megkérdőjelezve a BBS létjogosultságát, lassú sorvadásra ítélték a műhelyt. Utolsó produkcióját 2005-ben készítette, majd 2010-ben megszűnt.

A BBS Kutató Archívum

A BBS Kutató Archívum 2006-ban a Balázs Béla Stúdió Alapítvány, a Műcsarnok és a Magyar Nemzeti Filmarchívum együttműködésében jött létre. Az archívum célja a BBS filmjeinek és dokumentumainak minél szélesebb körben való megismertetése. A Műcsarnok könyvtárában őrzött elektronikus filmmásolatok és a BBS fennmaradt dokumentumai nem kölcsönözhetőek, hivatalos nyitva tartás idején a könyvtárban megtekinthetőek. A Műcsarnok Nonprofit Kft. fenntartója a Magyar Művészeti Akadémia.