EN

Árnyékszázad

játékfilm  |    |   1992  |   69'

Asszociatív, ismétlődő motívumokra és biblikus utalásokra épülő film a Fekete Lyuk alternatív szórakozóhely néhány törzsvendégének életéről. A Lyukban koncertek zajlanak, egy lakásban mákfőzetek készülnek. A szereplők kísérleteket tesznek az önkifejezésre és a tudattágításra. A főszereplő Henrik szívesen tölti a napot az ágyban - ő így él házaséletet. A gondolataival bíbelődik. Este a Lyukban saját verseit szavalja, majd egy ima után megmártózik a keresztelőmedencében. Ismeretlen nyelven (a Szentlélekén) beszél. Az öntudatra ébredés útja a Purgatóriumon keresztül vezet.(MNFA, VB)

ALKOTÓK

Rendező: Dér András Rendező asszisztens : Dér András Vágó: Ostoros Ágnes Gyártásvezető: Tóth András, Rusznyák Sándor Hangmérnök: Laczkovich Péter Dramaturg: Sülyi Péter Zene: Trottel , Auróra , AMD Zeneszerző: Prokofjev Szergej, Sziámi Szereplő: Mehlmann Michael, Tódor , Soma , Deák Zsolt, Horváth Krisztina, Róka Attila, Pauer Henrik Gyártó: BBSA, Magyar Televízió Fiatal Művészek Stúdiója, Hunnia Filmstúdió Vállalat

A Balázs Béla Stúdió

A Balázs Béla Stúdió a magyar film megújításán dolgozó fiatal filmesek alulról jövő kezdeményezéseként jött létre 1959-ben. Az 56-os eseményeket követő kádári konszolidáció kultúrpolitikai támogatásával 1961-ben intézményesült.
A 70-es években a BBS már nem csak főiskolát végzett pályakezdő filmesek műhelye. Ebben az évtizedben a stúdió szenvedélyes elméleti viták terepe volt, ahol a kísérleti filmes, konceptualista irányzatoktól a társadalom megújítása, megváltoztatása iránt elkötelezett dokumentumfilmes megközelítésekig átfogó, progresszív műhelymunka folyt.
Az alapvetően avantgardista attitűddel szakítva, a 80-as években a BBS a korszakra jellemző „intézményesített struktúrán kívüliség” szabad szellemi tere volt, egyben a magyar videóművészet egyik jelentős műhelye, amely a demokratizálódási folyamat dokumentálásával jelentősen hozzájárult a magyarországi államszocializmus rendszerének leépítéséhez.
A 90-es évek kultúrpolitikai törekvései, megkérdőjelezve a BBS létjogosultságát, lassú sorvadásra ítélték a műhelyt. Utolsó produkcióját 2005-ben készítette, majd 2010-ben megszűnt.

A BBS Kutató Archívum

A BBS Kutató Archívum 2006-ban a Balázs Béla Stúdió Alapítvány, a Műcsarnok és a Magyar Nemzeti Filmarchívum együttműködésében jött létre. Az archívum célja a BBS filmjeinek és dokumentumainak minél szélesebb körben való megismertetése. A Műcsarnok könyvtárában őrzött elektronikus filmmásolatok és a BBS fennmaradt dokumentumai nem kölcsönözhetőek, hivatalos nyitva tartás idején a könyvtárban megtekinthetőek. A Műcsarnok Nonprofit Kft. fenntartója a Magyar Művészeti Akadémia.