EN

Da Capo

rövidjátékfilm  |   ff  |   1989  |   45'

Hosszú kabátban, kalappal, kezében varázskofferrel, titokzatos bűvészinasként színrelép egy régi kisfiú. Aztán a jelenben, a főhős elindul, végigjárja különös munkahelye stációit. Leszerelik - mondja mindenütt. Az út vége megint az otthon. Ahol hosszú kabátban, kalappal, kezében varázskofferrel, titokzatos bűvészinasként színrelép egy régi kisfiú.(MNFA)
A film önéletrajzi elemek felhasználásával beszéli el a főhős kilépési procedúráját egy nagyvállalat "ke­beléből". Le kell számolni a törött ping-pong labdák­kal, el kell búcsúzni a kollégáktól, s el kell kezdeni egy új életet. A filmben fel-fel bukkanó gyermekkori, családi környezet idillikus képei erőt adhatnak az újrakezdésre.(BBS Katalógus 1961-91)

ALKOTÓK

Rendező: Gödrös Frigyes, Kornai Péter Operatőr: Klöpfler Tibor Forgatókönyvíró: Gödrös Frigyes Vágó: Kornai Judit, Ostoros Ágnes, Pósán Zsuzsa Gyártásvezető: Ozorai András, Rusznyák Sándor Hangmérnök: Sípos István Zeneszerző: Darvas Ferenc, Zsoldos Béla Gyártó: Hunnia Filmstúdió, BBS

A Balázs Béla Stúdió

A Balázs Béla Stúdió a magyar film megújításán dolgozó fiatal filmesek alulról jövő kezdeményezéseként jött létre 1959-ben. Az 56-os eseményeket követő kádári konszolidáció kultúrpolitikai támogatásával 1961-ben intézményesült.
A 70-es években a BBS már nem csak főiskolát végzett pályakezdő filmesek műhelye. Ebben az évtizedben a stúdió szenvedélyes elméleti viták terepe volt, ahol a kísérleti filmes, konceptualista irányzatoktól a társadalom megújítása, megváltoztatása iránt elkötelezett dokumentumfilmes megközelítésekig átfogó, progresszív műhelymunka folyt.
Az alapvetően avantgardista attitűddel szakítva, a 80-as években a BBS a korszakra jellemző „intézményesített struktúrán kívüliség” szabad szellemi tere volt, egyben a magyar videóművészet egyik jelentős műhelye, amely a demokratizálódási folyamat dokumentálásával jelentősen hozzájárult a magyarországi államszocializmus rendszerének leépítéséhez.
A 90-es évek kultúrpolitikai törekvései, megkérdőjelezve a BBS létjogosultságát, lassú sorvadásra ítélték a műhelyt. Utolsó produkcióját 2005-ben készítette, majd 2010-ben megszűnt.

A BBS Kutató Archívum

A BBS Kutató Archívum 2006-ban a Balázs Béla Stúdió Alapítvány, a Műcsarnok és a Magyar Nemzeti Filmarchívum együttműködésében jött létre. Az archívum célja a BBS filmjeinek és dokumentumainak minél szélesebb körben való megismertetése. A Műcsarnok könyvtárában őrzött elektronikus filmmásolatok és a BBS fennmaradt dokumentumai nem kölcsönözhetőek, hivatalos nyitva tartás idején a könyvtárban megtekinthetőek. A Műcsarnok Nonprofit Kft. fenntartója a Magyar Művészeti Akadémia.