EN

Elégia

kísérleti film  |   színes  |   1965  |   19'

Lírai hangú búcsúzás a lótól, az ember régi segítőtársától, cirkuszok, versenyek egykori, ma már elfeledett sztárjától. (MNFA)
Megrázó búcsú az ember több ezer éves társától - a lótól. "A ló meghozta az ember elszakadását a földtől, szabad teret, szabadságot adott." (Kart Jaspers) Mi lett a lóval, és mi lett az emberrel? ­Kérdezi felszólító, szembenézésre kényszerítő szen­vedéllyel a film. A fejlődés nem homályosíthatja el látásunkat: a nagy történeti fordulók, világtörté­nelmi korszakváltások tragikus konfliktus­helyzetében vagyunk. A magasan fejlett civilizációs környezet törvényszerűen ütközik meg egy pusz­tuló, túlhaladott életformával - ugyanakkor fenyeget bennünket a bensőség elvesztése, az elembertelenedés réme. A film lírai kompozíciója fölidézi a ló "filogenezisét", s ezzel az antropo­morfizációval emberarcúbb megőrzését követeli. (BBS Katalógus 1961-91)

ALKOTÓK

Rendező: Huszárik Zoltán Rendező asszisztens : Huszárik Zoltán Operatőr: Huszárik Zoltán Forgatókönyvíró: Vágó: Morell Mihály Gyártásvezető: Götz Jenő Hangmérnök: Csonka Ferenc Zeneszerző: Durkó Zsolt Gyártó: BBS

A Balázs Béla Stúdió

A Balázs Béla Stúdió a magyar film megújításán dolgozó fiatal filmesek alulról jövő kezdeményezéseként jött létre 1959-ben. Az 56-os eseményeket követő kádári konszolidáció kultúrpolitikai támogatásával 1961-ben intézményesült.
A 70-es években a BBS már nem csak főiskolát végzett pályakezdő filmesek műhelye. Ebben az évtizedben a stúdió szenvedélyes elméleti viták terepe volt, ahol a kísérleti filmes, konceptualista irányzatoktól a társadalom megújítása, megváltoztatása iránt elkötelezett dokumentumfilmes megközelítésekig átfogó, progresszív műhelymunka folyt.
Az alapvetően avantgardista attitűddel szakítva, a 80-as években a BBS a korszakra jellemző „intézményesített struktúrán kívüliség” szabad szellemi tere volt, egyben a magyar videóművészet egyik jelentős műhelye, amely a demokratizálódási folyamat dokumentálásával jelentősen hozzájárult a magyarországi államszocializmus rendszerének leépítéséhez.
A 90-es évek kultúrpolitikai törekvései, megkérdőjelezve a BBS létjogosultságát, lassú sorvadásra ítélték a műhelyt. Utolsó produkcióját 2005-ben készítette, majd 2010-ben megszűnt.

A BBS Kutató Archívum

A BBS Kutató Archívum 2006-ban a Balázs Béla Stúdió Alapítvány, a Műcsarnok és a Magyar Nemzeti Filmarchívum együttműködésében jött létre. Az archívum célja a BBS filmjeinek és dokumentumainak minél szélesebb körben való megismertetése. A Műcsarnok könyvtárában őrzött elektronikus filmmásolatok és a BBS fennmaradt dokumentumai nem kölcsönözhetőek, hivatalos nyitva tartás idején a könyvtárban megtekinthetőek. A Műcsarnok Nonprofit Kft. fenntartója a Magyar Művészeti Akadémia.