EN

Fénykép a tanítványoknak Balázs Béláról

dokumentumfilm  |    |   1990  |   120'

A felszabadulás után emigrációból hazatért Balázs Béla nezetközi tekintélyét nem vagy csak szavakban méltányolták itthon. Interjúk sorából áll össze sorsa 1945-től 1949-ben bekövetkezett haláláig. A fű újra feláll című színdarabját nem adta elő a Nemzeti Színház. Major Tamás tréfásan emlékezik a szerző számára komolyabb ügyre. Radványi Géza mint jóbarát tekint vissza Balázs szelíd és hevülékeny egyéniségére. Gyertyán Ervin ifjú költőként ismerkedett meg vele: nem tudta róla, hogy filmmel is foglalkozik. Hegedüs Géza is irodalmárként került közel hozzá, s utóbb tanúja volt főiskolai mellőztetéseinek. Nemeskürty István bírálatot írt egykor Balázs Filmkultúrájáról, s személyes beszélgetésükből azt az emléket őrzi: Balázs Béla költőnek tekintette magát, filmesztétai minőségében is. Szőts István afféle villámhárítóul kérte föl a Moszkvából jött Balázs Bélát Ének a búzamezőkről című filmjének művészeti tanácsadójául, s tapasztalhatta, hogy vele együtt Balázson is elverték a port. A jóbarát Radványi is inkább csak biztosítéknak vonta be őt már korábban Valahol Európában című filmje készítésébe. A Színház-és Filmművészeti Főiskola akkori légkörét a megszüntetett Gertler-iskolából átkerült Révész György írja le keserű szavakkal, mint Bacsó Péter és Kovács András ultrabalos diákdiktatúráját. Ő Balázs Bélának köszönheti, hogy nem menesztették mint osztályidegent. Igazából a hatalomvágyó és halmozó, hiú Hont Ferenc, aki sok egyéb funkciója mellett a főiskolát is irányította, tette lehetetlenné Balázs érdemi működését tanárként. Banovich Tamás, Makk Károly, Bacsó visszaemlékeznek Uttörők című, megsemisített filmjük viszontagságaira, amelynek írása és forgatása közben Hont mindig megkontrázta Balázs esetleges instrukcióit. Radványi és Gyertyán szerint már 1948-ban megkeseredett ember volt Balázs. Hiába hívták Prágába, Rómába. Aztán 1949-ben egy Zsdanov-cikk őt is bírálólag említette (Eizenstein és mások mellett). Erre itthon kezdtek kitérni előle az ismerősei. Nemsokára e végső csapás után meg is halt. Mellőztetésére csak szépségflastrom volt Kossuth-díja. Makk Károly végezetül egy derűs anekdotát mesél el közös ausztiai tartózkodásukról, amely életörömmel telített, kedves öregúrnak mutatja Balázs Bélát.(MNFA)

ALKOTÓK

Rendező: Tényi István Operatőr: Mertz Lóránd, Matkócsik András, Kiss I. György Forgatókönyvíró: Tényi István Vágó: Rigó Mária, Bérczy Ágnes Gyártásvezető: Solymosi Norbert, Kardos Tamás Hangmérnök: Nemes Iván Dramaturg: Sántha László Munkatárs: Deres Claudia, Józsa Gabriella, Kósi Tamás, Mohi Sándor, Pusztaszeri Júlia Gyártó: BBS, MOVI Fórum Filmstúdió

A Balázs Béla Stúdió

A Balázs Béla Stúdió a magyar film megújításán dolgozó fiatal filmesek alulról jövő kezdeményezéseként jött létre 1959-ben. Az 56-os eseményeket követő kádári konszolidáció kultúrpolitikai támogatásával 1961-ben intézményesült.
A 70-es években a BBS már nem csak főiskolát végzett pályakezdő filmesek műhelye. Ebben az évtizedben a stúdió szenvedélyes elméleti viták terepe volt, ahol a kísérleti filmes, konceptualista irányzatoktól a társadalom megújítása, megváltoztatása iránt elkötelezett dokumentumfilmes megközelítésekig átfogó, progresszív műhelymunka folyt.
Az alapvetően avantgardista attitűddel szakítva, a 80-as években a BBS a korszakra jellemző „intézményesített struktúrán kívüliség” szabad szellemi tere volt, egyben a magyar videóművészet egyik jelentős műhelye, amely a demokratizálódási folyamat dokumentálásával jelentősen hozzájárult a magyarországi államszocializmus rendszerének leépítéséhez.
A 90-es évek kultúrpolitikai törekvései, megkérdőjelezve a BBS létjogosultságát, lassú sorvadásra ítélték a műhelyt. Utolsó produkcióját 2005-ben készítette, majd 2010-ben megszűnt.

A BBS Kutató Archívum

A BBS Kutató Archívum 2006-ban a Balázs Béla Stúdió Alapítvány, a Műcsarnok és a Magyar Nemzeti Filmarchívum együttműködésében jött létre. Az archívum célja a BBS filmjeinek és dokumentumainak minél szélesebb körben való megismertetése. A Műcsarnok könyvtárában őrzött elektronikus filmmásolatok és a BBS fennmaradt dokumentumai nem kölcsönözhetőek, hivatalos nyitva tartás idején a könyvtárban megtekinthetőek. A Műcsarnok Nonprofit Kft. fenntartója a Magyar Művészeti Akadémia.