EN

Lenz

játékfilm  |   színes  |   1986  |   96'

"A Csontváry-festmények világára emlékeztető kísérleti film a XX. századi ""Lenz"" figuráját teremti meg. A második ezredvég hiperérzékeny polihisztora nem skizofréniától szenvedő romantikus irodalmár, hanem sugárfertőzést kapott atomtudós. Lenzet orvosa a hegyekbe küldi regenerálódni. Talán éppen betegsége hatására, érzékeken túli érzékenységgel reagál a világra: a rovarok rajzásában megérzi az egész galaktikát, egy virág nyílásában az évezredes időt. Hatalmas hegycsúcson éli meg teremtmény és természet isteni egységét. A városba visszatérve is léte értelmét keresi. Megalkotja önfejtő gépét, de nem kerül közelebb magához, mert figyelmen kívül hagyja az idő relativitását. Ögy hát tovább dolgozik az atombombán, s csak fia tartja vissza attól, hogy felrobbantsa a világot. FE A film érdekes vállalkozás arra, hogy az ember belső világa és külső környezete milyen viszonyban van egymással. Büchner Lenz-novellája csupán apropó volt e probléma feldolgozásához - mit jelent a skizofrénia ma, a XX. század vége felé. Lenz, mint atommérnök, túl sok radióaktív sugárzást kap, s ezért a hegyekbe küldik. Itt felborul számára a valóságos tér és idő érzékelése. Elhatározza, ha hazatér, gépet /komputert/ épít, amellyel majd megfejti önmagát. A gép nem tud választ adni számára, ezért mély depresszió vesz erőt rajta, s szinte tudattalanul atombombát kezd építeni otthonában, amellyel fel akarja robbantani a világot. Kisfia akadályozza meg őt az utolsó pillanatban. Ekkor ébred fel Lenz, s rádöbbenve tettére, kisfiát ölébe veszi, s mesélni kezdi neki saját történetét." (Szirtes András)
Jacob Michael Reinhold Lenz német költő és drá­maíró, a Sturm und Drang elmélete megfogalmazó­jának, életrajza, Büchner Novellájának felhasználá­sával. (BBS Katalógus 1961-91)

ALKOTÓK

A Balázs Béla Stúdió

A Balázs Béla Stúdió a magyar film megújításán dolgozó fiatal filmesek alulról jövő kezdeményezéseként jött létre 1959-ben. Az 56-os eseményeket követő kádári konszolidáció kultúrpolitikai támogatásával 1961-ben intézményesült.
A 70-es években a BBS már nem csak főiskolát végzett pályakezdő filmesek műhelye. Ebben az évtizedben a stúdió szenvedélyes elméleti viták terepe volt, ahol a kísérleti filmes, konceptualista irányzatoktól a társadalom megújítása, megváltoztatása iránt elkötelezett dokumentumfilmes megközelítésekig átfogó, progresszív műhelymunka folyt.
Az alapvetően avantgardista attitűddel szakítva, a 80-as években a BBS a korszakra jellemző „intézményesített struktúrán kívüliség” szabad szellemi tere volt, egyben a magyar videóművészet egyik jelentős műhelye, amely a demokratizálódási folyamat dokumentálásával jelentősen hozzájárult a magyarországi államszocializmus rendszerének leépítéséhez.
A 90-es évek kultúrpolitikai törekvései, megkérdőjelezve a BBS létjogosultságát, lassú sorvadásra ítélték a műhelyt. Utolsó produkcióját 2005-ben készítette, majd 2010-ben megszűnt.

A BBS Kutató Archívum

A BBS Kutató Archívum 2006-ban a Balázs Béla Stúdió Alapítvány, a Műcsarnok és a Magyar Nemzeti Filmarchívum együttműködésében jött létre. Az archívum célja a BBS filmjeinek és dokumentumainak minél szélesebb körben való megismertetése. A Műcsarnok könyvtárában őrzött elektronikus filmmásolatok és a BBS fennmaradt dokumentumai nem kölcsönözhetőek, hivatalos nyitva tartás idején a könyvtárban megtekinthetőek. A Műcsarnok Nonprofit Kft. fenntartója a Magyar Művészeti Akadémia.