EN

Segesvár

játékfilm  |   ff  |   1974  |   72'

Tizennyolc évvel az 1848/49-es forradalom és szabadságharc bukása után a kiegyezésre készülő Magyarország politikusai megpróbálják a maguk javára fordítani a forradalom szimbólumává lett Petőfi Sándor emlékét. Újrajárják a helyszíneket, megkeresik a szemtanúkat és felidézik az eseményeket. Az emlékek és a politikai szándékok ütköznek egymással, a költő halálának körülményeit nem sikerül pontosan rekonstruálni. Az emlékünnepséget azonban megtartják, és a szónokok az aktuális politikai akaratnak megfelelően idézik fel Petőfi életét és halálát. (VB, MNFA)
A film a kiegyezést követő, az ezeréves Magyarország ideológiai manipulációjának szatirikus ábrázolása. Középpontjában a hatalmi berendezkedés igényeihez alakított Petőfi-interpretációk vizsgálata áll. Annak a folyamatnak a megjelenítése, amelyben - az önkényuralom időszakában már amúgyis mitikussá eszményített - Petőfi hazafiságát, plebejus radikalizmusát és forradalmiságát elsikkasztják, s az ily módon "átértékelt" költő a hatalom támaszává válik.(BBS Katalógus 1961-91)

ALKOTÓK

A Balázs Béla Stúdió

A Balázs Béla Stúdió a magyar film megújításán dolgozó fiatal filmesek alulról jövő kezdeményezéseként jött létre 1959-ben. Az 56-os eseményeket követő kádári konszolidáció kultúrpolitikai támogatásával 1961-ben intézményesült.
A 70-es években a BBS már nem csak főiskolát végzett pályakezdő filmesek műhelye. Ebben az évtizedben a stúdió szenvedélyes elméleti viták terepe volt, ahol a kísérleti filmes, konceptualista irányzatoktól a társadalom megújítása, megváltoztatása iránt elkötelezett dokumentumfilmes megközelítésekig átfogó, progresszív műhelymunka folyt.
Az alapvetően avantgardista attitűddel szakítva, a 80-as években a BBS a korszakra jellemző „intézményesített struktúrán kívüliség” szabad szellemi tere volt, egyben a magyar videóművészet egyik jelentős műhelye, amely a demokratizálódási folyamat dokumentálásával jelentősen hozzájárult a magyarországi államszocializmus rendszerének leépítéséhez.
A 90-es évek kultúrpolitikai törekvései, megkérdőjelezve a BBS létjogosultságát, lassú sorvadásra ítélték a műhelyt. Utolsó produkcióját 2005-ben készítette, majd 2010-ben megszűnt.

A BBS Kutató Archívum

A BBS Kutató Archívum 2006-ban a Balázs Béla Stúdió Alapítvány, a Műcsarnok és a Magyar Nemzeti Filmarchívum együttműködésében jött létre. Az archívum célja a BBS filmjeinek és dokumentumainak minél szélesebb körben való megismertetése. A Műcsarnok könyvtárában őrzött elektronikus filmmásolatok és a BBS fennmaradt dokumentumai nem kölcsönözhetőek, hivatalos nyitva tartás idején a könyvtárban megtekinthetőek. A Műcsarnok Nonprofit Kft. fenntartója a Magyar Művészeti Akadémia.