EN

Térmetszés

kísérleti film  |   színes  |   1979  |   54'

Bélát, a buszsofőrt felkeresi két kérdezőbiztos, akik egy országos felmérés keretében beszélgetnek, illetve kérdőívet töltetnek ki vele. A felmérés célja: megtudni, hogyan élnek, hogyan gondolkoznak az emberek. Béla a legtöbb kérdésen eltöpreng, nem nagyon tud válaszolni, különösen úgy, hogy csak egyetlen felelettel érthet egyet a felsoroltak közül. Béla fejében otthon is, a buszon is állandóan kérdések és válaszok kavarognak, vizsgálja magát, eddigi életét, álmait. A felmérést végzők a kérdéseikhez igazítják a valóságot és Bélát. Csakhogy Béla mégsem "minta". Individuum.(BE, MNFA)
A film témája egy buszsofőrrel készített interjú és maga az interjúhelyzet. A hagyományos értelemben vett szociológiai helyzetet, annak történetét egy belső történés váltja fel: a nem hétköznapi szituáció interjúalanyukat mindennapi életviteléből kizökkenti és tágabb érvényű gondolkodásra készteti. Egy élet lehetséges tereit láttatja a film sajátos kifejezési eszközeivel: a belső montázsok alkalmazásával, az egymásra terhelődő tudatszintek egyidejű hangi és képi megjelentésével.(BBS Katalógus 1961-91)

ALKOTÓK

Rendező: Fábry Péter Operatőr: Péterffy András Forgatókönyvíró: Fábry Péter, Nemes István Vágó: Miklós Marianna Gyártásvezető: Grósz Gabriella Hangmérnök: Traub Gyula Közreműködő: "Stúdió ""K""" Zene: Traub Gyula Zeneszerző: Selmeczi György Szereplő: Székely B. Miklós, Gaál Erzsébet, Horváth Péter, Fodor Tamás, Angelus Iván, Ecsedi Erzsébet, Fazekas István Gyártó: BBS

A Balázs Béla Stúdió

A Balázs Béla Stúdió a magyar film megújításán dolgozó fiatal filmesek alulról jövő kezdeményezéseként jött létre 1959-ben. Az 56-os eseményeket követő kádári konszolidáció kultúrpolitikai támogatásával 1961-ben intézményesült.
A 70-es években a BBS már nem csak főiskolát végzett pályakezdő filmesek műhelye. Ebben az évtizedben a stúdió szenvedélyes elméleti viták terepe volt, ahol a kísérleti filmes, konceptualista irányzatoktól a társadalom megújítása, megváltoztatása iránt elkötelezett dokumentumfilmes megközelítésekig átfogó, progresszív műhelymunka folyt.
Az alapvetően avantgardista attitűddel szakítva, a 80-as években a BBS a korszakra jellemző „intézményesített struktúrán kívüliség” szabad szellemi tere volt, egyben a magyar videóművészet egyik jelentős műhelye, amely a demokratizálódási folyamat dokumentálásával jelentősen hozzájárult a magyarországi államszocializmus rendszerének leépítéséhez.
A 90-es évek kultúrpolitikai törekvései, megkérdőjelezve a BBS létjogosultságát, lassú sorvadásra ítélték a műhelyt. Utolsó produkcióját 2005-ben készítette, majd 2010-ben megszűnt.

A BBS Kutató Archívum

A BBS Kutató Archívum 2006-ban a Balázs Béla Stúdió Alapítvány, a Műcsarnok és a Magyar Nemzeti Filmarchívum együttműködésében jött létre. Az archívum célja a BBS filmjeinek és dokumentumainak minél szélesebb körben való megismertetése. A Műcsarnok könyvtárában őrzött elektronikus filmmásolatok és a BBS fennmaradt dokumentumai nem kölcsönözhetőek, hivatalos nyitva tartás idején a könyvtárban megtekinthetőek. A Műcsarnok Nonprofit Kft. fenntartója a Magyar Művészeti Akadémia.